Miért nem hoz valószínűleg ügyfelet egy kizárólag AI-jal, szakértelem nélkül készült weboldal?

Egy weboldal attól, hogy jól néz ki, még nem hoz ügyfelet. Ha AI-jal vagy szaktudás nélkül készül, a felszínen minden rendben lehet, a látogató mégsem talál rá, az AI-asszisztens nem ajánlja, a hirdetés pedig drágább lesz miatta. Megmutatom, mi áll a felszín alatt, és mire van hatással, ha hiányzik. A bírságokról és az adatbiztonságról a másik cikkemben írtam.

Te a designt, a képeket és a gombokat látod; a Google, az AI-keresők és a hatóságok a felszín alatti réteget. Egy AI-eszköz vagy egy kezdő készítő a látható részt jól megoldja, mert azt mindenki látja, és arra kér visszajelzést. A láthatatlan részt, például a forráskódot, a mérést vagy a jogi oldalakat, viszont csak az készíti el, aki tudja, hogy kellenek, mert ránézésre semmi nem jelzi, hogy hiányoznak. Ez a táblázat azt mutatja meg, mi áll a látható elemek mögött, és mire van hatással, ha hiányzik.

A következő szakaszokban sorra veszem, melyik sor mögött mi a mechanizmus, és mi a forrása.

A Google-találatban megjelenő kék címet a Google több forrásból állítja össze, az oldal SEO-címe (title) mellett a látható főcímből is. Ha abban csak egy szlogen áll, a találatból sem derül ki, mivel foglalkozol. A Google dokumentációja a cím forrásai között külön megnevezi a fő látható címet és a címsorokat („including the main visual title, heading elements”). Példaként azt javasolja, hogy a fő cím az első látható <h1> elembe kerüljön (Google Search Central: title links). Csábító a főcímbe szlogent írni, mert jól mutat, például: „Számokra építve, emberközelien.” Ebből sem a látogató, sem a találati lista olvasója nem tudja meg, mit kínálsz.

A jó főcím három dolgot tartalmaz: a szolgáltatás nevét, azt a kifejezést, amelyre ténylegesen keresnek, és helyi szolgáltatónál a települést. Egy könyvelőnél például: „Könyvelés egyéni vállalkozóknak és kft.-knek Győrben”. Az emberek ritkán keresnek egyetlen szóval. Nem azt írják be, hogy „könyvelő”, hanem azt, hogy „könyvelő egyéni vállalkozónak Győr” vagy „mennyibe kerül egy kft. könyvelése”. Ezeket a hosszabb, pontos kifejezéseket a szakma long tail kulcsszavaknak hívja. Egy-egy ilyen hosszú kifejezést, például a „könyvelő egyéni vállalkozónak Győr”-t, havonta csak kevesen írják be pontosan így. Az Ahrefs amerikai adatbázisában a keresőkifejezések majdnem 93%-ára havonta 10-nél kevesebb keresés jut (Ahrefs). Ilyen kifejezésből viszont nagyon sok van, és ha az oldalad sokra közülük pontos választ ad, összességében sokan találnak rád. Ezért érdemes kulcsszókutatással megtalálni őket, és a legfontosabbakat beírni a címsorokba.

Helyi szolgáltatónál ez különösen sokat számít, mert a Google szerint a helyi találatok elsősorban a relevancián, a távolságon és az ismertségen múlnak („relevance, distance, and popularity”, Google Cégprofil súgó). A relevancia itt azt jelenti, mennyire illik a cégprofil ahhoz, amire keresnek, ezért a Google teljes és részletes cégadatokat kér. A főcímben szereplő település ugyanezt az üzenetet viszi tovább az oldalra.

Egy hétköznapi példával: képzelj el egy üzletet, amelynek a cégtábláján csak annyi áll, hogy „Minőség mindenekelőtt”. Lehet, hogy pékség, lehet, hogy cipőbolt. Aki friss kenyeret keres, továbbsétál, mert a tábla nem mondja meg, mit lehet ott kapni.

Az alcímeknél egy lépéssel tovább lehet menni: ha kérdés alakúak, és alattuk az első mondat a válasz, azt az AI-asszisztensek könnyebben átveszik. A Microsoft Bing-csapata szerint az asszisztensek a kérdés–válasz párokat gyakran képesek „word for word”, szó szerint átemelni a válaszaikba (Microsoft Advertising blog, 2025). A Google ezzel szemben azt írja, hogy az AI-kereséshez nem kell külön módon írni („You don’t need to write in a specific way just for generative AI search”, Google Search Central). Én ezért úgy fogalmazok: a kérdés-forma a Microsoft szerint segít, a Google szerint nem szükséges. Szerintem az olvasónak is könnyebb, ha a címből látja, mire kap választ.

Egy elterjedt tévhitet is érdemes itt tisztázni.

A címsorok sorrendje a Google rangsorolásában nem számít.

A Google saját útmutatója szerint keresési szempontból mindegy, ha a címsorok nem sorrendben követik egymást, a képernyőolvasót használó látogatónak viszont kifejezetten jó (Google SEO Starter Guide).

A képekkel ugyanez a helyzet.

A keresőoptimalizálás többi rétegéről a Miért nem érdemes SEO és AI SEO nélkül weboldalt készíttetni? című cikkemben írtam részletesen.

Mert a legtöbb AI-asszisztens ma még csak azt olvassa el, amit a szerver elsőre elküld. Ha az oldal szövege csak a böngészőben épül fel egy JavaScript-program segítségével, az AI egy üres vázat lát. Egy 2026 júniusi tesztben 12 AI-asszisztens kapott egy oldalt, amelyen a valódi adatot csak egy ilyen program írta ki: a ChatGPT, a Claude, a Gemini, a Perplexity, a Meta AI és a Copilot sem látta (Search Engine World). A Google is azt írja, hogy „not all bots can run JavaScript” (Google: JavaScript SEO basics).

Ez változóban van: egy fejlesztő azt mérte, hogy 2026. szeptember 25-től az OpenAI két robotja már lefuttatja a JavaScriptet (dev.to, 2026-09-30), de ezt az OpenAI nem jelentette be. Amit a szerver elsőre elküld, azt viszont minden robot látja, ezért a biztos megoldás ma is az, ha a szöveg ott van.

Hogy a te oldaladon mi a helyzet, azt egy perc alatt ellenőrizheted. Nyisd meg az oldalt számítógépen, nyomd meg a Ctrl+U billentyűket, és keress rá a forráskódban a főcímed egy szavára. Ha nincs ott, kérdezd meg a készítőt, kapnak-e a robotok külön, előre elkészített változatot. Olyan ez, mint egy bolt, ahol az árut csak akkor rakják ki a polcra, ha beléptél. Az AI-robot nem lép be, csak a kirakaton néz be: ha oda nem tettek ki semmit, üres polcot lát.

Van egy második, kevésbé ismert pont is. Ez a Cloudflare-en futó oldalakat érinti. A Cloudflare 2025 júliusa óta minden új domainnél rákérdez, hogy engedélyezi-e az AI-robotokat, és az alapállás az, hogy engedély nélkül nem férnek hozzá („every new domain will now be asked if they want to allow AI crawlers”, Cloudflare). Ha a tulajdonos nem engedélyezi őket, az AI-robotok egy része akkor sem fér hozzá az oldalhoz, ha a tartalom egyébként rendben van. Ugyanígy rejtve maradhat a lenyíló fülekbe tett szöveg: a Microsoft szerint az AI-rendszerek a rejtett tartalmat nem mindig olvassák be („AI systems may not render hidden content”).

Mert a Google Ads a céloldal minőségét is figyelembe veszi, amikor eldönti, hányadik helyen jelenik meg a hirdetés, és mennyibe kerül egy kattintás. A második probléma a mérés: ha nincs konverziómérés, a rendszer nem tudja, melyik kattintásból lett ügyfél, ezért azokra sem tud többet licitálni, amelyek ügyfelet hoznak. A Google súgója szerint a hirdetés helyezése egyebek mellett „the quality of your ads and landing page” alapján dől el (Google Ads: Ad Rank). A Google a hirdetés minőségét három dolog alapján becsüli: mennyire valószínű, hogy rákattintanak, mennyire illik a hirdetés a kereséshez, és milyen élmény vár arra, aki rákattint. Ez utóbbi a céloldalélmény (Google Ads: minőségi mutató). A céloldal tehát a hirdetés minőségének egyik része, és a Google szerint a jobb minőségű hirdetések kattintásonkénti költsége általában alacsonyabb (Google Ads súgó). Egy gyenge céloldal így a jól megírt hirdetést is drágábbá teheti.

A mérés azért ennyire fontos, mert az intelligens ajánlattételi stratégiák (Smart Bidding) a Google szerint minden aukcióban a konverzióra vagy a konverzió értékére optimalizálnak (Google Ads: Smart Bidding). Ha az oldalon nincs konverziómérés, vagyis senki nem méri, hány ajánlatkérés vagy vásárlás jön a hirdetésből, a rendszernek nincs mire optimalizálnia. Hasonló ahhoz, mint horgászni úgy, hogy soha nem nézed meg, mi akadt a horogra. A csalit pontosan dobod be, de nem tudod, melyik helyen érdemes maradni.

A mérőkódhoz pedig hozzájárulás kell. A Google európai felhasználói hozzájárulási szabálya szerint az Európai Gazdasági Térségben, az Egyesült Királyságban és Svájcban a hirdetőnek jogilag érvényes hozzájárulást kell szereznie a sütik használatához, ahol ezt jogszabály előírja, és a személyre szabott hirdetéshez használt adatokhoz (Google EU user consent policy). A hozzájárulás nélkül futó mérőkód tehát egyszerre ütközik a Google szabályával és a magyar joggal, amelyről a jogi kockázatokról szóló cikkemben írtam.

Lehet, de jellemzően nem úgy, hogy az AI-jal írt oldalba utólag „beleteszel egy boltot”: vagy egy kész webshop-rendszert kötsz mögé, vagy mindent egyedileg kell megírni. A Lovable dokumentációja webshophoz többek között a Shopify bekötését írja le, és azt írja, hogy az élő boltban „Shopify handles payments, inventory, and logistics” (Lovable dokumentáció).

A magyar számlázó, a hazai csomagszállítók, a magyar ÁSZF és az elállási funkció ezen felül külön feladat.

A másik út az egyedi fejlesztés. Ilyenkor valakinek meg kell írnia a fizetési kapu bekötését, a szállítók kapcsolatát, a számlázást, a készletkezelést, a vevői leveleket és az elállási funkciót, és később minden változtatás fejlesztői munka. Egy kész webshop-rendszerben ezek beállítások, egy egyedi kódban programozási feladatok.

Itt van az a kérdés, amit szerintem a legkevesebben tesznek fel előre: ki tudja módosítani az oldalt, ha az AI-eszköz nem elérhető? Szerintem a csak AI-jal készült oldalakat sokszor csak AI-jal vagy fejlesztővel lehet továbbfejleszteni, mert legtöbbször nincs mögöttük szerkesztőfelület, csak generált kód. Ha az AI-eszköz megdrágul (szerintem az AI-előfizetések a mai díjakon nem gazdaságosak a szolgáltatóknak, ezért nem biztos, hogy ilyen olcsók maradnak), vagy megváltoznak a feltételei, ott marad egy oldal, amelyhez csak fejlesztő tud hozzányúlni. Ezért tartom fontosnak, hogy az oldal olyan szerkesztőfelületen készüljön, ahol AI nélkül is ki lehet cserélni egy szöveget vagy egy képet, sőt akár az egész oldalt tovább lehet fejleszteni.

A helyzet egy olyan házra hasonlít, amely gyorsan felépült, és kívülről jól mutat, de az alapját senki nem tervezte meg arra, amire később használni szeretnéd. Először csak toldozgatják: a fafalakat téglára cserélik, hozzáépítenek egy szobát. A nehezebb falakat viszont a gyenge alap nem bírja, és a ház süllyedni kezd. Ilyenkor kiderül, hogy tovább építeni nem lehet, újra kell kezdeni, és ez sokkal többe kerül, mintha az alap elsőre jó lett volna.

Van egy szubjektív szempont is. Szerintem a teljesen AI-jal készült oldalak egyre inkább egyformák, és messziről felismerhetők: ugyanazok az elrendezések, ugyanazok a fordulatok, és hiányzik belőlük az ember, aki mögöttük áll. Ma még sokakat lenyűgöz, de amikor a látogató a sokadik ugyanilyen oldalt látja, már nem különböztet meg. Ez nem az AI ellen szól: én is AI-jal dolgozom, ennek az oldalnak a készítésénél is. Az egyformaság szerintem akkor jön elő, amikor az AI dönt a szerkezetről, a szövegről és a képekről, és nem az az ember, aki ismeri a vállalkozást és a vevőit.

Hat kérdés, amelyre egy elkészült oldalnál igennel kell tudnod felelni. Ha valamelyiknél bizonytalan vagy, annak a pontnak érdemes utánanézni, mielőtt hirdetésre költesz, vagy elindítod a webshopot.

Ha a technikai pontokat részletesebben is végig szeretnéd nézni, az AI SEO-audit 100 ponton című cikkemben pontonként leírtam, mit vizsgálok egy oldalon, és miért.

Ha a fenti pontok közül kettőre nem tudsz biztos igent mondani, az oldal valószínűleg kevesebb ügyfelet hoz, mint amennyit hozhatna. Ezt utólag is rendbe lehet tenni, de olcsóbb, ha az alapok elsőre jók.