Miért nem érdemes SEO és AI SEO nélkül weboldalt készíttetni?

Mert egy weboldal önmagában nem hoz ügyfelet. Az új ügyfélnek előbb meg kell találnia, és az, hogy a Google vagy egy AI-válasz megmutatja-e az oldaladat, nem a designon múlik, hanem azon, ami a felszín alatt van. Az Ahrefs 2023-as vizsgálatában az adatbázisukban szereplő, nagyjából 14 milliárd oldal 96,55%-a a becslésük szerint egyetlen látogatót sem kapott a Google-ből (Ahrefs).

Keresőoptimalizálás (SEO) alatt azt a munkát értem, amitől a Google és a többi kereső, például a Bing, megérti és megtalálja az oldalt: kulcsszókutatás, oldalanként saját cím és leírás, rendezett címsorok, gyors betöltés, és hogy a keresők egyáltalán felvehessék az oldalt a találatok közé. Az AI SEO ugyanez a mesterséges intelligenciára épülő keresőknek, például a Google AI-áttekintésének, a Microsoft Copilotnak vagy a ChatGPT keresésének. Ehhez a Google és a Bing szerint is ugyanazok az alapok érvényesek (Bing); a ChatGPT-nél viszont van egy saját, szintén láthatatlan beállítás is.

Ez a cikk annak szól, aki új weboldalt tervez, vagy a meglévő oldaláról nem érkeznek ajánlatkérések. Megmutatom, mi van a felszín alatt. Hogy mire van hatással, ha hiányzik, azt a Mire van hatással, ha egy weboldal csak látszatra jó? cikkben írtam meg. Hogy mindez hogyan jelenik meg egy weboldal árában, azt a Mennyibe kerül egy weboldal 2026-ban, és mi van az árban? című cikkemben írtam meg.

A példák nagy része a Google dokumentációjából jön, mert ő írja le a legrészletesebben, hogyan működik. A Bing saját irányelvei ugyanezeket az alapokat kérik, és a Microsoft Copilot keresési válaszai is a Bing alapjaira épülnek.

Egy weboldal attól még nem hoz ügyfelet, hogy elkészült. Aki ajánlásra érkezik, vagy a cégnevedre keres, az megtalálja. Neked viszont pont azok kellenek, akik még nem ismernek: ők jellemzően a Google találati listájából, egy hirdetésből vagy egy AI válaszából jutnak el hozzád. Ez a három út a felszín alatt dől el, nem a designon.

Keresésnél a helyezés számít a legtöbbet. A Backlinko 4 millió Google-találatot elemzett. Az első organikus, vagyis nem fizetett találatra átlagosan a kattintások 27,6%-a esett, a második találati oldalon pedig a keresők mindössze 0,63%-a kattintott valamire (Backlinko). Az az oldal tehát, amelyet a Google nem mutat az első oldalon, a keresőből alig kap látogatót.

Hogy miért nem jut el oda a legtöbb oldal, arra az Ahrefs ugyanabban a vizsgálatban három okot nevez meg. Feltéve, hogy az oldal egyáltalán szerepel a Google adatbázisában, a témára nincs keresés, az oldalra más oldalakról nem mutat link, vagy az oldal nem arra válaszol, amit a kereső tudni szeretne. Ebből az első és a harmadik ok kulcsszókutatással előre kiszűrhető. Az pedig, hogy az oldal egyáltalán bekerül-e a Google adatbázisába, egyetlen bekapcsolva hagyott beállításon is elbukhat. Ezekről szól a következő rész.

Amikor megnyitsz egy weboldalt, a designt, a képeket, a szöveget és a gombokat látod. A Google, a hirdetési rendszer és az AI mást is néz: a forráskódban lévő címeket és leírásokat, a címsorok szerkezetét, a képek leírását és a betöltési időt. Ezek a látogató szemében nem jelennek meg, mégis ezekre megy el a munka jelentős része, amikor weboldalt készítek. Sorban megmutatom, melyik mire való.

Kulcsszókutatással derül ki, milyen kifejezésekkel és havonta nagyjából hányszor keresik a szolgáltatásodat. A Google saját útmutatója is azt kéri, hogy gondold végig, milyen szavakkal keres az olvasó, mert aki ért a témához, más kifejezéseket használ, mint aki most ismerkedik vele (Google). Egy vállalkozó a saját szakmája nyelvén gondolkodik, a vevője viszont a saját problémájával keres. Ha az oldal a szakma szavaira épül, olyan kifejezésekre jelenik meg a Google-ben, amelyeket kevesen írnak be.

Egy hétköznapi példával: ha tudod, hogy egy faluban kevés a tojás, a standodra tojást viszel, nem mézet, akármilyen szép üvegekben áll a méz. A kulcsszókutatás ugyanezt mutatja meg a weboldalnak: mire van kereslet. A keresési szándék a másik fele: aki a termelői piacon vásárol, házi árut keres, így a bolti termék ott akkor sem kell senkinek, ha egyébként jó. Az oldalnak azt kell kínálnia, amit a kereső azon a helyen és abban a pillanatban keres.

Ezért nálam a kutatás megelőzi a szerkezetet: előbb kiderül, milyen keresésekre érdemes külön aloldalt készíteni, és csak utána készül el a menü, a szöveg és a design. Minden, ami ezután jön, a kutatásra épül: az aloldal címe, a leírása, a H1 főcím és az alcímek.

Minden aloldalnak van egy címe a kódban (title), amelyet a látogató az oldalon nem lát, legfeljebb a böngésző fülén. A Google viszont többek között ebből állítja össze a találati listában megjelenő, kattintható címet. Azt kéri, hogy a webhely minden oldalának legyen ilyen címe, leíró és tömör, ne egy általános szó, például „Kezdőlap” (Google).

A Google találati listájában a kattintható cím alatt egy rövid szöveg áll, amely elmondja, miről szól az oldal. Ennek egyik forrása a meta leírás: egy rövid összefoglaló az oldal kódjában. A Google elsősorban az oldal tartalmából állítja össze ezt a kivonatot, de a meta leírást is használja, ha az jobban leírja az oldalt. Azt is kéri, hogy minden oldal saját leírást kapjon, mert az egyforma leírások nem segítenek, amikor az aloldalak külön jelennek meg a találatok között (Google). A Bing irányelvei ennél is tovább mennek: a hiányzó, ismétlődő vagy túl rövid cím és meta leírás rontja az indexelés megbízhatóságát, a rangsorolást, és azt is, hogy az oldal forrásként megjelenhessen az AI-válaszokban (Bing).

Ha minden aloldal ugyanazt a címet kapja, például csak a cég nevét, és a leírás üres, a böngészőben ez nem látszik. Az oldal ugyanúgy néz ki. A találati listában viszont semmi nem mondja meg a keresőnek, miért éppen erre az aloldalra kattintson, és melyik aloldal válaszol a kérdésére.