Ez a cikk a Miért nem érdemes SEO és AI SEO nélkül weboldalt készíttetni? folytatása. Ott a kulcsszókutatásról és a SEO-címről írtam, itt a címsorokról, az indexelésről, a képekről és a sebességről, és arról, mire van hatással, ha ezek hiányoznak: a keresőben, a hirdetés árában és az AI-válaszokban.
Röviden
- Ha az oldal csak látszatra jó, a hirdetés is többe kerülhet, mert a Google Ads a céloldal minőségét is értékeli.
- Az AI-válaszokban ugyanazok az alapok számítanak, a ChatGPT-nél ezen felül a robots.txt beállítása is.
H1 és címsor-szerkezet: kinek számít, és miért
A H1 az oldal főcíme, a H2 és a H3 az alcímek. A bevett gyakorlat, hogy minden oldalon egyetlen H1 legyen, amikor viszont egy meglévő oldalt átnézek, gyakran ez is hiányzik. A Google saját útmutatója szerint a címsorok sorrendje a keresési rangsorolásnak nem számít, és nincs ideális számuk sem (Google). Ettől még fontos, hogy jól legyenek felépítve, három okból.
A Google a címsorokból is dolgozik.
A találati listában megjelenő címet nemcsak a title-ből, hanem az oldal címsoraiból is összeállíthatja (Google). Ha a H1 kimondja, miről szól az oldal, ez a forrás is a helyes irányba mutat.
Az olvasó a címsorok mentén halad.
A Nielsen Norman Group vizsgálatában a felhasználók 79%-a átfutotta az oldalt, és csak 16% olvasott szóról szóra (NNGroup). Aki csak a címeket olvassa el, annak is meg kell értenie, mit kínálsz.
A képernyőolvasót használó látogató elsősorban a címsorokkal navigál.
A WebAIM 2026-os vizsgálata egymillió főoldalon a 41,8%-ukon talált kihagyott címsorszintet (például H2 után rögtön H4-et), 18,1%-ukon egynél több H1-et, 7,5%-ukon pedig egyetlen címsort sem (WebAIM).
A jó címsor-szerkezet tehát nem a Google-nek szóló trükk, hanem az oldal tartalomjegyzéke: minden aloldalon egy H1, amely kimondja, miről szól az oldal, alatta rendezett alcímek. Ha a H1 hiányzik, vagy a design kedvéért egy díszítő felirat kapja meg, ez a tartalomjegyzék a látogatónak és a gépnek is összekuszálódik.
Indexelés: egyetlen jelölőnégyzet, amitől az oldal eltűnik
A WordPress olvasási beállításai között van egy jelölőnégyzet, amely arra kéri a keresőket, hogy ne vegyék fel az oldalt a találatok közé. Fejlesztés közben hasznos, mert a félkész oldal nem jelenik meg a Google-ben. Bekapcsolva a WordPress noindex jelölést tesz az oldal kódjába (WordPress), a Google pedig az ilyen oldalt teljesen kihagyja a találatok közül, akkor is, ha más oldalak linkelnek rá (Google). A Bingnél ugyanez a helyzet: a noindex jelölésű oldal sem a Bing találatai között, sem a Copilot válaszaiban nem jelenik meg (Bing).
Ha ez a beállítás az oldal indulásakor bekapcsolva marad, az oldal hibátlanul működik, csak a keresőben nem létezik. Megnyitva semmi nem árulja el. Csak a forráskódból vagy a Google Search Console-ból derül ki, ezért átadás előtt mindig ellenőrizni kell.
Képek, belső linkek, sebesség
A kép alt szövege a kép rövid leírása a kódban. A Google ebből, a képfelismerésből és az oldal tartalmából érti meg, mit ábrázol a kép, és ugyanez a szöveg segíti azt is, aki képernyőolvasóval böngészik (Google). WebAIM mérése szerint a főoldalak 53,1%-án volt legalább egy alt szöveg nélküli kép (WebAIM).
A belső linkek kötik össze az aloldalakat. A Google az AI-ra épülő találatainál is kiemeli, hogy a tartalom belső linkeken keresztül legyen könnyen megtalálható (Google). Egy aloldal, amelyre a menün kívül semmi nem mutat, a keresőnek és a látogatónak is nehezebben elérhető.
A betöltési sebesség és a mobilos megjelenés szintén a felszín alatt dől el. A Google szerint a betöltés élményét mérő Core Web Vitals mutatókat a rangsoroló rendszereik használják (Google), és a Google a mobilos változat tartalmát indexeli (Google).
Mérhető üzleti hatása is van a sebességnek.
Ez együttjárás, nem garancia, de jól mutatja, miért nem mellékes a betöltési idő.
Hol látszik meg, ha a felszín alatt nincs rend?
Egy oldal lehet szép, a saját gépeden gyors, és mégis alig hoz ajánlatkérést. A látszat és a mögöttes munka közti különbség három helyen jelenik meg, és mindegyik pénzbe kerül.
A keresőben
Ha nincs kulcsszókutatás, az oldal olyan kifejezésekre épül, amelyekre kevesen keresnek. Ha az aloldalak nem kapnak saját címet és leírást, a találati listában sem derül ki, miért érdemes rájuk kattintani. Ha pedig a noindex bekapcsolva maradt, az oldal a keresőben egyáltalán nem jelenik meg. Ebből a tulajdonos csak annyit lát, hogy kevés az ajánlatkérés, az okát viszont nem.
A hirdetés árában
Sokan arra számítanak, hogy ha a Google-találatok nem hozzák az ügyfeleket, majd a hirdetés hozza. Forgalmat valóban hoz. A Google Ads viszont a hirdetés minőségét a céloldal alapján is értékeli, vagyis azt is, milyen élményt kap, aki a hirdetésre kattint. A Google súgója szerint a jobb minőségű hirdetések kattintásonként jellemzően kevesebbe kerülnek. A gyenge minőségűeknél a tényleges kattintási ár a megadott maximum közelébe kerülhet, akkor is, ha kevés a verseny (Google Ads).
Egy csak látszatra jó oldal így minden egyes kattintásnál többe kerülhet, mint amennyibe kerülnie kellene. Mérés nélkül pedig az sem derül ki, hogy a kifizetett kattintásokból lett-e ajánlatkérés.
Az AI-válaszokban
Az AI-válaszokban ugyanazok a SEO-alapok döntenek, a ChatGPT keresésénél pedig a robots.txt fájl egy beállítása is. Erről a Melyik AI-robotot engedd be az oldaladra, és melyiket nem? cikkben írtam részletesen.
Mit kérdezz meg, mielőtt weboldalt rendelsz?
Ezt az öt kérdést érdemes feltenni minden ajánlatnál. Ha a válaszból nem derül ki egyértelműen, mi történik a felszín alatt, kérdezz rá írásban.
- Milyen kifejezésekre épül az oldal, és miből derült ki, hogy azokat keresik?
- Minden aloldal kap-e saját SEO-címet, meta leírást és egy H1 főcímet?
- Ki ellenőrzi az indexelést és a robots.txt fájlt, amikor az oldal elindul?
- Mennyi idő alatt tölt be az oldal telefonon, és ezt mivel mérik?
- Látni fogod-e, hány ajánlatkérés érkezik, és melyik forrásból?
Az árajánlatok teljes összevetéséhez a Mennyibe kerül egy weboldal… cikkben tíz kérdéses ellenőrzőlistát találsz.
Nem tudod, mi van az oldalad mögött?
Ha a meglévő oldaladról nem érkeznek ajánlatkérések, vagy új weboldalt tervezel, egy 30 perces díjmentes konzultáción szívesen megnézem veled, mi van a felszín alatt.
A felszín alatti rész nem extra
A SEO és az AI SEO nem egy utólag hozzáadható kiegészítő, hanem az, amitől a weboldal eljut azokhoz, akiknek készült. Ha kimarad, az oldal szép marad, de a keresőben nem jelenik meg, a hirdetés többe kerül, és az AI-válaszokból is kimarad.
Ezért érdemes már az ajánlatkéréskor megkérdezni, mi van a felszín alatt, és nem csak azt nézni, hogyan néz ki az oldal.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a SEO és az AI SEO között?
SEO alatt azt a munkát értjük, amitől a Google megérti és megtalálja az oldalt a hagyományos találati listában. Az AI SEO ugyanez a mesterséges intelligenciára épülő keresőknek, és az alapja is ugyanaz: az oldalnak szerepelnie kell a Google adatbázisában, és kivonattal megjelenhetőnek kell lennie. A ChatGPT keresésében való megjelenéshez az OpenAI azt is kéri, hogy a robots.txt ne zárja ki a keresőrobotját (OAI-SearchBot). Előnyt ad többek között az, ha a szöveg túlmegy azon, amit bárki leírna a témáról: saját tapasztalatot és konkrét adatot tartalmaz, és elmagyarázza, mi miért történik. Ugyanígy segít, ha világos alcímekre van tagolva, a kérdésekre rögtön az elején válaszol, és a fontos információ szövegként szerepel az oldalon, nem csak képen vagy utólag betöltve.